A két korábbi blogbejegyzés során remélem, sikerült elengedni a félelmeket, görcsöket, elvárásokat a technikával kapcsolatban, mert mostantól már csak a színtiszta játékos kedvre lesz szükség.

"...kár, hogy egy egyenes vonalat se vagyok képes húzni...!"

Eszetekbe jutott már hasonló kesergés?

Ha igen, elárulom, nagyon jó, hogy nem tudtok, mert most éppen nem is lesz szükség az egyenes vonalakra. Az majd egy másik kurzus része lesz, szintén akvarell témában.

Mutatom, hogy most mire lesz szükségetek :)

Gyermeki derűre és kíváncsiságra :)

Nade most viccet félretéve itt van, hogy tényleg miket fogunk használni:

• 200 gr-os akvarellpapír
• hengeres puha ecset 4-es méretben
• a képen egy 15 db-os akvarellfesték készlet látható, de ha a te készleted csak 4-5 kedvenc színből áll egyelőre, az is remek lesz
• legalább 2B-s puha ceruza
• radír
• 0,3-as tűfilc
• papírzsepi a túl sok festék felitatásához
• müzlis tálka
• papírcsík a színpróbához
• és egy papírkorong (a képen 2 cm átmérőjű)

Ezek az eszközök és kiegészítő csecsebecsék mindig szükségesek, beszerzésük extra örömöt okoz, ha nem figyeltek függőséghez vezet :D

Kezdjük is el végre!

Első lépésként ceruzával felvázoljuk a kompozíciót. A puha cerka azért kell, mert halvány vázlatos vonalakra lesz szükségünk, amiket viszont festés előtt ki fogunk radírozni.

A koszorú formájához segítségül hívhatjuk a müzlis tálkát, bevállalósak próbálkozhatnak szabad kézzel. 

A koszorú vázlatán elhelyezzük, hogy hol legyenek a virágaink. Ehhez használhatjuk a papírkorongot. 

Nyári virágnak most búzavirágot, pipacsot és sziki kamillát választottam.

A virágok közötti szakaszba rajzoljunk egyszerű levélkéket, bogyókat.

Következhet a virágok és levelek kontúrozása tűfilccel. 

A koszorú vonalát, tengelyét nem kell kihúzni, mert merev lesz a kompozíciónk!

Próbáljuk lazán, lendületesen húzni a vonalakat, az akvarell attól varázslatos, hogy nincs kimérve, kidekázva, kicentizve. Nem baj, ha itt-ott nem is érnek össze a vonalak.

Ha a kontúrozással végeztünk, radírozzuk ki a ceruzavonalakat.

Végre kezdhetjük a festést!

Aki tutira akar menni, készítsen előtte színvázlatot, hogy milyen színei vannak, melyiket használja majd a sötét részekhez, melyiket a világosakhoz.

Az én trükköm az, hogy először a sötét foltokat teszem fel, majd vízzel fokozatosan higítom a szélek felé, végül egy csipetnyi más árnyalatú színnel megbolondítom. A piros pipacsot például elkezdtem kárminvörössel, azt tiszta vízzel világosítottam, és cseppentettem bele egy kis lilásvöröset.  

A levélkét világos zölddel kezdtem, még higítottam rajta, majd icipici sárga festékkel "fényesítettem". Mintha tükröződne rajta a napsugár :)

Azonban mindenkinek más esik jól, lehet, hogy pont fordítva szeret haladni, a világos részektől a sötétig.

Nem baj, ha esetleg túlszalad az ecset és kimegy a kontúrból! Az a jó! 

És az sem baj, ha maradnak fehér felületek, mert az adja az akvarell ragyogását.

El is készültünk! 

Most már csak azon kell gondolkodnunk, hogy még mennyit csináljunk :D

Köszönöm, hogy ma is velem alkottatok!